Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Eperjes Károly

2000. június 28.

A tizenegyedik alkalommal megrendezendő Tusványosi Szabadegyetemről a főszervező, Bencze Tibor, a Reform Tömörülés szervezési alelnöke elmondta, hogy újítani kell a tíz éve működő szabadegyetemen: az ifjúság iránt nyitott fesztivál típusú szabadegyetem mellett döntöttek. A szálláslehetőségek korlátozottak, ezért főként a sátorhelyeket kell biztosítani. A szabadegyetem júl. 23-án este kezdődik. Az egyik nap fellép Eperjes Károly magyarországi színművész is. Eljön a többek között Kövér László, a Fidesz MPP elnöke, Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke, valószínűleg Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter is, Németh Zsolt államtitkár, továbbá Renate Weber, Gabriel Andreescu és Smaranda Enache. A tábor fénypontját az utolsó napra tervezett román és magyar miniszterelnökök találkozója jelenti. /XI. Tusványosi Szabadegyetem... és Diáktábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2003. október 22.

Október 18-19-én 690 fiatal vett részt Szatmárnémetiben a katolikus egyházmegye szervezetésében az Ifjúsági Találkozón. Az egyházmegyei találkozót először 2000-ben szervezték meg. A rendezvény célja, hogy s fiatalok találkozzanak egymással, előadásokat hallgassanak meg, ugyanakkor szórakoztató programok is vannak. A dévai szerzetes, Böjte Csaba a boldogtalanságról beszélt a fiataloknak, amelynek ellensúlyozására a legjobb eszköz az együttérzés. Okt. 19-én, vasárnap Eperjes Károly magyarországi színművész előadását hallgatták meg a részvevők, aki hitéről, Istenhez fűződő érzelmeiről beszélt a fiataloknak. /cz: Október 18-19-én 690 fiatal vett részt az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./

2005. május 11.

A huszadik század magyar költőinek istenkereső verseiből összeállított előadásával május 12-én Sepsiszentgyörgyön a Szent József-plébániatemplomban lépett közönség elé Eperjes Károly színművész. A kétórás műsor osztatlan sikert aratot. /(vop): Értelem és érzelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 11./

2006. május 30.

Rangos kulturális eseményeket kínálnak a Hargitai Megyenapok keretében. Régóta nem vendégszerepelt a Székelyföldön a kolozsvári Magyar Opera társulata, a Megyenapok programjában viszont négy előadásuk szerepel. Telt házzal fogadták a Bánk bánt, osztatlan sikert aratott a gyergyói, a székelyudvarhelyi, illetve csíkszeredai operakedvelők körében. Csíkszeredán meseoperát mutatott be a Magyar Opera társulata, Csermiczki Miklós A brémai muzsikusok operája sikert aratott. Székelyudvarhelyen zenei irodalmi estre várták az érdeklődőket, ahol fellépett Eperjes Károly előadóművész és Négyessi Katalin gordonkaművész is. /Székely Judith: VI. Hargitai Megyenapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

2006. augusztus 29.

Debrecenben a repülőtéren forgatják az 1956-os forradalomról szóló új magyar filmet, a Liberté ’56-ot, amely a szabadságharc sorstragédiáit, hősi helytállásait sűríti száz percbe. A forgatókönyv Szőcs Géza drámája alapján készült Szőcs Géza Liberté ’56 c. kötete az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban jelent meg Aradon 2006-ban. A Csokonai Színház művészeinek részvételével készülő, Eperjes Károly, Kóti Árpád, Cseh Tamás és Hobo nevével fémjelzett filmet Vidnyánszky Attila rendezi. A filmforgatást követően kezdődnek a Liberté drámaváltozatának próbái Debrecenben, a Csokonai Színházban. Szőcs Géza így vallott munkájáról: “Az egész nemzet okulására írtam, és más nemzetek okulására is. Meg akartam mutatni, hogy a gonosz, bár eluralkodhat, és hatalma tartós is lehet, még sincs más erkölcsös megoldás, mint a lelki megtisztulást, a jó ügyet választani még akkor is, ha a választás az ember életébe kerülhet.” /Új film a forradalomról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./

2006. október 16.

Több mint húszezren vettek részt a Fidesz nagygyűlésén október 14-én a Kossuth téren, ahol Pokorni Zoltán, a párt alelnöke mondott beszédet. Október 15-én újból többezren gyűltek össze a Parlament előtt, ahol többek között Schmitt Pál, a Fidesz alelnöke, valamint Eperjes Károly színművész szólalt fel a tömeg előtt. /Húszezren a Fidesz nagygyűlésén. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./

2006. november 3.

Nagy Miklós Kund következetesen szólította meg a Marosvásárhely kultúrtörténetéhez valamiképpen kapcsolódó jelenkori írók, színészek, zenészek, tágabb értelemben vett értelmiségiek tucatjait az országból és határainkon túlról. Megszületett könyve (Míg a magnó összekapcsolt... Interjúk, beszélgetések – Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2006) egyfajta Kárpát-medencei „ki kicsoda”, a teljesség igénye nélkül. Interjúalanyai között van például Bocsárdi László, Bodor Ádám, Cseh Tamás, Eperjes Károly vagy László Gyula. Bertha Zoltán esztéta megkülönböztetett figyelemmel kíséri erdélyi írók életművét. Idevágó, a magyar irodalmi sajtóban megjelent tanulmányai a Bibliotheca Transsylvanica 50. kötetében (Erdélyiség és modernség. Irodalmi tanulmányok – Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) olyan erdélyi alkotók értékeléséhez jelentenek támpontot, mint Kányádi Sándor, Páskándi Géza, Székely János, Farkas Árpád, Derzsi Sándor, Sütő András stb. Pomogáts Béla cikkgyűjteménye (Magyar ezredforduló. Felelősség Erdélyért III. Nemzetpolitikai jegyzetek 1998-2000, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2006) a neves irodalomtudós nemzetpolitikai gondolatainak harmadik könyve. /(csg): Pallas-Akadémia sarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2007. április 19.

Nagyváradon a Sas palotában mutatják be április 20-án – Erdélyben először – a Bolondok éneke című, Bereczki Csaba rendezte nagyjátékfilmet. A Horváth Imre /1906-1993/ nagyváradi költőről (is) szóló filmet 2001-ben forgatták a Körös-parti város utcáin, valamint a környező településeken, a többi jelenetet Párizsban vették fel. A főszerepben Eperjes Károlyt, a további szerepekben Maia Morgensternt láthatja a közönség. A francia–magyar–román koprodukcióban készült filmben a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának művészei is felbukkannak. /Antal Erika: Bolondok éneke: hazatért a váradi film. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

2007. augusztus 27.

Véget ért a nagyszebeni Magyar Hét, az Ars Hungarica-rendezvény. Irodalmi kávézó, népművészeti kiállítás, magyar ízek, szabadtéri lovas és íjászati bemutató várta az érdeklődőket. Fotókiállítás nyílt a 2007-es vízaknai fotótábor anyagából. Az este a rockzenéé volt, a sátorpavilonban három együttes: a baróti Transylmania, a magyarországi Orthent és a Kalapács lépett fel. A 2002-ben alakult Transylmania együttes lemezeik legszebb dalaival állt színpadra. Népdalfeldolgozásaikkal szeretnének hozzájárulni a magyar népzenei hagyomány átmentéséhez, megismertetéséhez és népszerűsítéséhez. Augusztus 25-én a komolyzenéé volt a főszerep. A Bartók és Kodály nyomában kórustalálkozón a tordaszentlászlói énekkar és a magyarfenesi vegyeskar lépett fel. Délután Orth Enikőnek, a nagyszebeni Művészeti Líceum zongoratanárának zongorahangversenye és az In Memoriam Kodály – Bartók hangverseny a Bartha-testvérek és meghívottaik előadásában. A Szomszédnéni Produkciós Iroda is fellépett. Az utolsó napon, augusztus 26-án Bodor Mária nagyszebeni születésű képzőművészre, díszlet- és jelmeztervezőre emlékeztek. Délelőtt ünnepi istentisztelettel és szentmisével kezdődött a nap. Eperjes Károly Az igazat mondd, ne csak a valódit rendhagyó zenés-irodalmi műsorát XX. századi, Istent kereső költők műveiből állította össze. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata fellépett Visky András Szökés című darabjával. Az Ars Hungarica nagyszabású rendezvénysorozatot a Csíki Kamarazenakar Bartók Divertimento hangversenye, valamint Dancs Annamari és a Neoton Família koncertje zárta. /Dézsi Ildikó: Véget ért a nagyszebeni Ars Hungarica-rendezvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

2007. szeptember 19.

Rettenetes évnek nevezte Bayer Zsolt újságíró a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazugság-beszéde óta eltelt egy évet azon a tüntetésen, melyet szeptember 15-én tartottak a Budai Vár Szent György terén. Bayer beszédében kijelentette: – Eladták hazánkat, tönkretették az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát, nyolc százalékkal nőtt a csecsemőhalandóság. Cserébe nyolc százalékkal kevesebb lett a nyugdíja azoknak, akik idén mennek nyugdíjba. Nincs külpolitikánk, s mindenkinek azt mondunk, amit hallani szeretne. A miniszterelnök személyes utasítására brutálisan megverték és megalázták a fél országot. Ismét feltették a régi lemezt és kérlelhetetlen antifasiszta harcot vívnak a nem létező fasizmussal. A zsúfolásig megtelt Szent György téren felszólalt többek között Murányi László újságíró, a tüntetés műsorvezetője, továbbá Baranyi Károly pedagógus, Bokor Imre, a hadtudományok professzora, Morvai Krisztina jogász, Melocco Miklós szobrászművész, Eperjes Károly színművész, Papp Lajos és Csókay András professzorok. /Frigyesy Ágnes: „Legyünk tüske a gazemberek körme alatt” Gyurcsány-ellenes tüntetés a Várban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

2010. szeptember 28.

Akik szeretnek, jól szeretnek
Eperjes Károly vasárnap a csíksomlyói kegytemplomban tartott előadást arról, hogyan éli meg hitét. Hétfőn a Segítő Mária Katolikus Gimnázium diákjainak és tanárainak beszélt a Széchenyi-filmről, és ennek kapcsán hitéről. A Hargita Népének ezután adott rövid interjút.
Szeretik Önt Magyarországon?
– Az Úr Jézust szerették saját hazájában? Voltak, akik szerették, voltak, akik nem. Akik szeretnek, azok úgy látom, jól szeretnek, vannak, akik furcsállnak, csak a színészetemet szeretik, és azoknak nem jut eszükbe, a színészetem azért olyan, mert mögötte olyan élet van, ami előre jelzi, hogy komolyan veszem akár komoly, akár tragikus, akár komikus feladatom van. Komolyan veszem mindegyiket. Van, aki még a színészetemet sem szereti a közéleti vállalásaim miatt. De Széchenyit sem szerették annyira a többiek. Akik nem szerették az Úr Jézust, azoknak az életéről most mit tudunk? Széchenyit, az ő tevékenységét mennyire tudjuk szeretni még mindig, és egyre inkább elismerni. A többieknek mijét ismerjük el? Már csak az őhozzá való kötődését.
Mit jelentett Önnek Széchenyi István a film forgatása előtt? – Előtte is Széchenyi-kedvelő voltam, de hálás vagyok a filmnek, hogy ennyire elmélyedhettem. Addig is többet tudtam róla, de ahogy két és fél évet készültem rá, rájöttem, hogy más minőséget jelent, mint amit addig tudtam róla.
Mi lenne még az a szerep, amivel ennyire azonosulni tudna? – Márton Áront nagyon eljátszanám. Alkatilag is alkalmas lennék rá. Batthyányi Strattman Lászlót, egy jó Szent Istvánt, jó Rákóczit szintén nagyon eljátszanék. Telekit..., még nagyon sokat. Én arra sem gondoltam, hogy Széchenyit eljátszhatom ilyen minőségben a jó Isten kegyelméből. Engem nagyon szeret. A legutolsó nagy élményem, hogy eljátszhattam Mórus Szent Tamás életét. Az élet nagy ajándéka Széchenyi mellett. 101-szer ment, kasszasiker volt. Levettük, és nem miattam. Miattam még játszhattuk volna tovább, a többiek nem bírták lelkileg ezt a fantasztikus darabot. Nem akarom bántani őket, de ez az igazság. – A kollégái hogyan fogadják a maga hitvallását?
– Sokan furcsának tartanak, sokan meg odajönnek, mert nem mernek máshová menni, és mondják, hogy de jó neked! Ezeknek azt mondom, próbáld meg, indulj el, majd meglátod.
Van, aki megpróbálta?
– Igen, van, akinek keresztapja vagyok, másoknak násznagya, lelki társ vagyok, kikérik véleményemet, sőt alkalmasint egyik-másik fiatal színész a diplomamunkáját belőlem és a munkásságomból akarja írni. Ilyenkor figyelmeztetem: nem biztos, hogy jót teszel magadnak. Fel tudod-e vállalni, hogy rögtön a pályád elején konfliktusaid lesznek? Van, aki fölvállalta, van, aki nem. – Nagyon rögös az út, amit választott.
De kié nem?
– Önnek viszont van kapaszkodója.
– A napi szentmise, a szentáldozás, az Úr Jézussal nap mint nap találkozni. Nélküle már nem bírnám. Így is néha sok, és akkor az egészségem jelez, hogy állj meg egy pillanatra. Egy fél éve elájultam egy patikában, de hát van ez így...
Takács Éva. Hargita Népe (Csíkszereda)

2013. február 13.

Diákszínpadból színházműhely (Húszéves az Osonó)
Egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepel a húszéves sepsiszentgyörgyi Osonó, amely Salamon András magyar szakos tanár kezdeményezésére diákszínjátszó körként indult 1993-ban a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban, majd 1998-tól, Fazakas Misi színművész irányítása alatt, a később bekapcsolódott Muha Oszkár oktató és segédrendező segítségével fejlődött színházműhellyé. Márciusban Hobó, októberben Závada Péter lesz az Osonó vendége, a kettő között pedig meghívott vendégelőadásokkal, fotópályázattal, társulatok közötti rendhagyó vetélkedővel teszik színessé a jubileumi kultúrfolyamot.
Az Osonóban az elmúlt húsz év alatt több mint száznegyven diák és fiatal színházkedvelő fordult meg, közülük közel negyvenen jelenleg is színházközelben élnek, dolgoznak és hirdetik a közösségi alkotás szükségszerűségét. Az évfordulós rendezvénysorozat koncepciójába is beleépítik ezt a látásmódot, Sepsiszentgyörgy fiataljaival együtt kívánják megszervezni a programokat, és elsősorban azokat a művészeket, társulatokat hívják meg, akikkel azonos alapelvek szerint működnek, illetve akik az évek során meghatározták az Osonó művészi hitvallását. Földes László Hobó márciusban a József Attila-, Vlagyimir Viszockij-, Jim Morrison-versekből, dalszövegekből összeállított Hármasoltár című egyéni műsorral lép színpadra Sepsiszentgyörgyön (a jegyeket a napokban kezdik árusítani a szervezőirodában), áprilisban a thaiföldi Moradokma Színházi Társulat, ősszel a budapesti Nyitott Kör Színházi Nevelési Társulat és a Schilling Árpád által alapított Krétakör Színház az Osonó vendége, és az év során Eperjes Károly színművész is vendégszerepel Háromszéken istenes versekből összeállított műsorával. Lesz tekeparti Sepsiszentgyörgy minden színházi és táncos társulata részvételével, megtartják a nyári nemzetközi drámatábort, és fotópályázatot hirdetnek Ami nem tetszik témával – ezt írásban is kifejthetik a fiatal tollforgatók –, a rendezvény meghívottja Závada Péter, a magyarországi slam poetry neves képviselője. Az évforduló alkalmából szervezett programok mellett 2013 kiemelt osonós eseménye márciusban egy öthetes európai turné, valamint a társulatnak a Monacóban tartott Amatőr Színházi Világfesztiválon való részvétele augusztusban, ahol az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című nagy sikerű előadást mutatják be.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

2013. május 4.

Bemutatta a műsortervet és a társulatot Vidnyánszky
A tervek szerint több mint tíz bemutatót tart a jövő évadban a budapesti Nemzeti Színház, amelyet júliustól Vidnyánszky Attila vezet. A leendő igazgató pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: 14 új színész érkezik a társulathoz, amelynek jelenlegi 37 tagja közül 17-en maradnak a teátrumnál.
Vidnyánszky Attila elmondta: nehéz időszakon vannak túl, hiszen a szerződtetési folyamat normális körülmények között is megvisel egy társulatot, igazgatóváltás esetében pedig különösen. Az eddigi társulatból Básti Juli, Blaskó Péter, Bodrogi Gyula, Farkas Dénes, Fehér Tibor, Martinovics Dorina, Mátyássy Bence, Nagy Mari, Sinkó László, Söptei Andrea, Szarvas József, Szatory Dávid, Tenki Réka, Tompos Kátya, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya és Újvári Zoltán marad a színháznál. Új tagként Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Horváth Lajos Ottó, Kristán Attila, Nagy-Kálózy Eszter, Rácz József, Revicky Gábor, Schnell Ádám, Szűcs Nelli, Tóth Auguszta, Tóth László, Trill Zsolt, Varga József és Földes László Hobo érkezik.
Az új vezető szavai szerint ez a társulatépítés első lépése, a jövőben a színház a budapesti és a kaposvári színművészeti egyetemmel is együttműködik. Közülük kerülnek ki azok a fiatal színészek, akik majd a Nemzeti társulatát gazdagítják – tette hozzá. „Hiszünk abban, hogy a következő korszak megint a színészről fog szólni” – mondta, hozzáfűzve, hogy olyan színházat szeretne létrehozni, ahol a színészek kiteljesedhetnek, mert véleménye szerint a színházi szakma a színészen keresztül fog újra megerősödni.
Elmondta, hogy az első évadban Nagy Anna, Mécs Károly, Voith Ági, Huszárik Kata, Mátray László és Bogdán Zsolt is fellép a színházban. „Szeretnénk, ha kicsit mindenki a magáénak érezné a Nemzeti Színházat” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: szeretné, ha az egész szakmát érintő kérdések megoldásában vezető szerepet vállalna a színház, terveik között szerepel például egy színészi etikai kódex létrehozása is.
Kiemelte: a hagyomány, a korszerűség és a nemzetköziség hármasságát szem előtt tartva állították össze a műsort. A Nemzeti Színház szeptember 27-én Vidnyánszky Attila rendezésében Tamási Áron Vitéz lélek című művével nyitja meg az évadot. Május 26-án a Nemzeti Színház új vezetője és a produkció művészei személyesen kezdik el árusítani a jegyeket a Vörösmarty téren.
Novemberben – szintén a leendő igazgató rendezésében – Claudel és Honegger Johanna a máglyán című művéből készül előadás. Januárban Maár Gyula rendezésében Pilinszky János KZ-oratórium című művét mutatják be a Gobbi Hilda Színpadon.
Februárban Silviu Purcărete Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát állítja színpadra. Ezzel párhuzamosan Galambos Péter rendezésében látható egy Kondor Béla művei alapján születő előadás: a Boldogságtöredék című produkciót egy trilógia harmadik részeként mutatják be, az első két előadást Debrecenben láthatták a nézők. Ezt követően Vidnyánszky Attila rendezésében tűzik műsorra márciusban a János vitézt, amelynek zenéjét Szarka Tamás írja. Tavasszal Viktor Rizsakov rendezésében láthatja a közönség Gorkij Éjjeli menedékhely című színművét. Andrzej Bubien lengyel rendező pedig Witold Gombrowicz Operett című darabját állítja színpadra. Az évad végén viszik színre Weöres Sándor Psyché című alkotását Vidnyánszky Attila rendezésében. Júliusban a Zsámbéki Színházi Bázissal és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színházzal közös produkcióként Zelei Miklós Zoltán újratemetve című művét tűzik műsorra, szintén a leendő igazgató rendezésében.
Május végén derül ki, mi marad műsoron a jelenlegi repertoárból, amelyről az előadások túlnyomó többsége várhatóan lekerül – mondta az új igazgató, hozzáfűzve, hogy ezek pótlására 14, a debreceni és a beregszászi színházból meghívott előadást tűznek műsorra. A Nemzeti programjába építve többek között A szarvassá változott fiú, a Karnyóné, a Mesés férfiak szárnyakkal, a Liliomfi, a Bolha a fülbe és a Scapin furfangjai is látható lesz. A határon túli és a vidéki színházakkal való kapcsolatteremtés is fontos számunkra – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Mint mondta, az évad végén, a 2014-es Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül nemzetközi színházi fesztivált szerveznek a nemzeti színházakra fókuszálva. Kitért arra is: négy, diplomával rendelkező fiatal kaphat kétéves ösztöndíjat a színháztól ősztől, emellett fordítói műhelyt is szerveznek, kiadói programot indítanak, werkkönyvek, tanulmánykötetek, drámák megjelentetésére, Nemzeti Játékszín címmel pedig évi 9 alkalommal megjelenő lapot hoznak létre.
Szabadság (Kolozsvár)

2015. július 29.

Szólal a fájdalom
Ma már ott tartunk Petőfi halálának, a fehéregyházi átkos csatának 166. évfordulóján, hogy Magyarországon lakó, állítólag magyar állampolgárok fennen hirdetik Soros Györgyék pénzén a politikamentes művészetet. A költő, színművész hegyezzen zabot harmadában, de ne szóljon bele a nagyok dolgába! Petőfi, Arany, Szabó Dezső és Ady, meg annyi sokan, minden sírhelynyi magyar földben forognak – igen, el Barguzinig is. Mert a világon nincs olyan ország – Magyarországon kívül –, mely megtűrné és etetné a nemzet elszánt és nyílt ellenségeit a hazában.
És akkor itt van nekünk Eperjes Károly, oda- meg idevalósi, egyik a fölszentelt művészek közül, akik igenis nemcsak szívükre, de vállukra is veszik az egyes emberek, a nemzet gondjait. Erejük és hitük, művészi és nemzeti hitvallásuk szerint cselekednek a nemzetépítésben.
Sosem hallottam színművészt ilyen közvetlen módon vallani közönség előtt is, társaságban is. Okát tudja a történéseknek és a következményeknek. Vallja és vállalja az átkozott elszántak kiiktatását, lefegyverzését – az övéi, a nemzet védtelenjei nevében és javára. Hát kell-e ennél fontosabb megbízatás filmek, színpadi „jelentések és jelenések” fölmutatásakor?! Kinek érdeke a művészt és a művészetet kitörölni a nemzet életéből? Aki a HAZÁT akarja birtokába venni.
Az írónak ismernie kell a menekült, menhely, menedék fogalmának tartalmát akkor is, amikor százezrek özönölnek be rohamszerűen a hazába, városodba, követelik az ételt, szállást és zsebpénzt, szemrehányást tesznek, hogy még nem adtuk oda az ágyunkat is. Mit tesz a hazai, a legnagyobb ellenség (ellenzék)? Színesíteni akarja fájdalom-barnára, gyászfeketére a menyasszonyokat, újszülötteket, a magyarokat, letörölni a nemzetállamokat Európában.
Eperjes Károlyt Szamócának becézik már több országban. Otthon azok bírálják gúnyba pakolva, akik elhallgattatnának minden magyar írástudót, film- meg színművészt, hadd uralkodjék a másság! Az, ami nem magyar. Egy estét töltöttünk Eperjessel itthon, Kézdivásárhelyen.
Istenes, hazafias szándéka és szava minden lelkeket átfogó visszhangra talált Székelyföldön most is, mint máskor is. Hátha szólalnak hangtalan szépíróink, művészeink is!
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2015. október 21.

A Nemzet Művészei
Ferencz István építész, belsőépítész, Foltin Jolán koreográfus és Szervátiusz Tibor erdélyi származású szobrászművész veheti át idén a Nemzet Művésze-díjat november 5-én a Pesti Vigadóban.
Ferencz István iparművészeti, Foltin Jolán népművészeti, Szervátiusz Tibor pedig képzőművészeti kategóriában érdemelte ki az elismerést – mondta el Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke budapesti sajtótájékoztatóján. A díjat az MMA elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója alkalmából adományozza november 5-én. A díjazottak az adományozást követő hónap első napjától életjáradékban részesülnek, amelynek összege a mindenkori magyarországi minimálnyugdíj összegének 23-szorosa, idén 655 500 forint.
A Nemzet Művésze-díjat a törvény alapján a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert – megelőzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét, tánc-, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét betöltött képviselői kaphatják személyes megbecsülésük, méltó életkörülményeik biztosítása céljából. A díjat a színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet területén alkotóknak adományozzák. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg 70 személy viselheti, 2014-ben – mivel a cirkuszművészek között nem volt Kossuth-díjas – 69 főt választottak. A címet viselők közül idén meghalt Bachman Zoltán építőművész, Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, Gross Arnold grafikusművész, Sinkó László színművész és Solti Gizella iparművész. Mivel a jelölés 2015. június 30-ával lezárult, és két művész – Sinkó László és Bachman Zoltán – ezt követően elhunyt, idén hárman kapják meg a művészeti ágak alapján kvóták szerint kiosztható Nemzet Művésze-díjat – mondta el Fekete György, hozzátéve: mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg sincs, a kategóriában kiosztható egy hely továbbra is betöltetlen marad. A díjat létrehozó törvény szerint a kvótarendszer 2017-ig lesz érvényben, ezután a létszámkeret 70 főig már művészeti ágaktól függetlenül, bármely művészeti területről feltölthető. Az elismerés odaítéléséről a Kossuth-díjas művészekből álló, 11 tagot számláló Nemzet Művésze Díj Bizottság döntött, amelynek elnöke Fekete György. A bizottság tagjai: Dévényi Sándor építész, Aknay János festőművész, Eperjes Károly színművész, Dárday István filmrendező, Kalász Márton író, Kiss János balettművész, Kobzos Kiss Tamás előadóművész, Kubik Anna színművész, Medveczky Ádám karmester és Orosz István grafikusművész, animációsfilm-rendező.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. október 24.

Szervátiusz Tibor a Nemzet Művésze
Ferencz István építész, belsőépítész, Foltin Jolán koreográfus és Szervátiusz Tibor szobrászművész veheti át idén a Nemzet Művésze díjat november 5- én a Pesti Vigadóban – mondta el Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A díjat az MMA elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója alkalmából adományozza november 5-én.
A Nemzet Művésze díjat a törvény alapján a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert – megelőzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét, tánc-, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét betöltött – képviselői kaphatják, személyes megbecsülésük, méltó életkörülményeik biztosítása céljából.
A díjat a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet, valamint a cirkuszművészet területén alkotók számára adományozzák. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg 70 személy viselheti, 2014-ben – mivel a cirkuszművészek között nem volt Kossuth- díjas – 69 főt választottak.
A címet viselők közül idén meghalt Bachman Zoltán építőművész, Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, Gross Arnold grafikusművész, Sinkó László színművész és Solti Gizella iparművész. Mivel a jelölés 2015. június 30-ával lezárult, és két művész – Sinkó László és Bachman Zoltán – ezután hunyt el, idén hárman kapják meg a művészeti ágak alapján kvóták szerint kiosztható Nemzet Művésze díjat – mondta el Fekete György, hozzátéve: mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg sincs, a kategóriában kiosztható egy hely továbbra is betöltetlen marad.
Az elismerés odaítéléséről a Kossuth-díjas művészekből álló, 11 tagot számláló Nemzet Művésze díj bizottság döntött, amelynek elnöke Fekete György. A bizottság tagja Dévényi Sándor építész, Aknay János festőművész, Eperjes Károly színművész, Dárday István filmrendező, Kalász Márton író, Kiss János balettművész, Kobzos Kiss Tamás előadóművész, Kubik Anna színművész, Medveczky Ádám karmester és Orosz István grafikusművész, animációsfilm- rendező.
Népújság (Marosvásárhely)

2015. december 15.

Magyar hangok a vásárhelyi román koncertdömpingben
Egy utólag meghirdetett, rangosnak ígérkező kulturális eseménnyel próbálja kiengesztelni Marosvásárhely magyar közösségét a polgármesteri hivatal, mely decemberben csupa román énekeseket hívott meg a szinte háromnaponként rendezett ingyenkoncertjeire.
December 20-án este 6 órától ingyenes adventi hangversenyre hívja az önkormányzat az érdeklődőket a Kultúrpalota nagytermébe. A rendezvényen fellép Kossuth- és Jászai Mari-díjas ismert színművész, Eperjes Károly, Szalóki Ági Artisjus-díjas és többszörös Fonogram-díjas énekesnő, valamint Szamosi Szabolcs, a pécsi bazilika orgonaművésze. A polgármesteri hivatal közleménye szerint az előadáson részt vesz Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is.
Szalóki Ági Magyarország egyik legnépszerűbb dalszerzője és előadóművésze, akit a szakma az új népdalénekes nemzedék egyik legsikeresebb képviselőjének tart. Népszerűségét igazolja az is, hogy mielőtt advent negyedik vasárnapján Marosvásárhelyen lép fel, december folyamán New Yorkban és Bécsben vendégszerepel, illetve Pécsen és Budapesten (két különböző helyszínen is) ad koncertet.
A városháza eredetileg csak román előadók fellépését hirdette meg az összes decemberi rendezvényére. A román állam nemzeti ünnepén az ismert bukaresti televíziós műsorvezető és énekes, Horia Brenciu előtt Ionuţ Fulea, Ciprian Istrate népdalénekes, valamint a Maros és a Stejarul néptáncegyüttes állt közönség elé, december 4-én, a főtér ünnepi kivilágítása alkalmából Andra és a Zurli együttes koncertezett, 6-án, a ligeti korcsolyapálya megnyitóján a közkedvelt könnyűzene-előadó, Smiley örvendeztette meg a közönséget.
Amint a főtéri karácsonyfánál látható órásplakátok is hirdetik, december 16-án Ioan Bocşa népdalénekes és az általa vezetett Icoane együttes fellépésére várja az érdeklődőket az Ifjúsági Házba a városháza. Másnap este a Színház-téren jellegzetes román karácsonyi kántáló dalokat mutatnak be, majd 19-én a román kolindák legnépszerűbb tolmácsa, Ştefan Hruşcă lép fel ugyanott.
Radu Bălaş marosvásárhelyi publicista meg is jegyezte saját közösségi oldalán, hogy a világ legtöbb ingyenkoncertjével a polgármesteri hivatal mintha a Rekordok Könyvébe szeretne bekerülni. Az Inmureș.ro oknyomozó portál szerint a városháza mintegy évi egymillió eurót költ különböző ingyen látogatható rendezvényekre.
Ha az összeg töredékét is fordította koncertszervezésre az önkormányzat, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalról nyugodtan kijelenthető, hogy a megye és a térség legnagyobb impresszáriójává és „kulturális jótékonykodójává” nőtte ki magát. Egyébként szintén a Facebookon már vicces plakátok is jelentek meg, miszerint „ingyenes Metallica-koncertet akarunk!”, melyet a helyi és a megyei önkormányzat finanszírozzon.
Lapunk megkeresésére Peti András alpolgármester kifejtette, nincs semmi kivetnivaló abban, hogy számszerűen sokkal több román szólista és együttes szórakoztatja a vásárhelyieket, hisz a minőséget kell első sorban figyelembe venni. „Arra is érdemes odafigyelni, hogy Eperjes Károly, Szalóki Ági és Szamosi Szabolcs egymagukban többet érnek, mint az összes többi fellépő. A minőségre kell helyezni a hangsúlyt” – vélekedett az alpolgármester.
Felvetésünkre, hogy a három anyaországi előadó legfeljebb nyolcszáz érdeklődőt örvendeztethet meg a Kultúrpalotában, míg a román zenészeknek több ezer néző is tapsolhatott, Peti elmondta, hogy sokkal könnyebb hazai román előadókat szerződtetni, mint külföldi meghívottakat.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

2016. május 17.

Betölteni a nekünk adott életteret ( Csíksomlyói pünkösdi búcsú)
Ferenc pápa az általa meghirdetett irgalmasság szentévében szorgalmazta, hogy minden egyházmegyében nyissák meg az irgalmasság kapuit, jelezve, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten irgalmasságának a megtapasztalásától. Ez a nyitott szent kapu fogadta a kegyhelyen is a több százezer zarándokot, akik Székelyföldről, csángó vidékről, az anyaországból és a világ legtávolabbi részeiről érkeztek. Sok helyről jöttek gyalogos csoportok, akik vállalták a zarándoklat nehézségeit és örömeit, hogy teljes búcsúban részesüljenek. A búcsút élőben közvetítette a Duna Televízió és az erdélyi Mária Rádió, a liturgiát a kegytemplom kórusa tette áhítatosabbá.
Bátorság az élet elfogadásához
A zarándokokat az idén tízéves erdélyi Mária Rádió munkatársai és önkéntesei fogadták a tágas kegyhely előtti téren, lehetőséget adva a rövid bemutatkozásra: ki, honnan, hányadszor és milyen gondolatokkal jött. Délelőtt elindult a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai által vitt kordon az egyházi méltóságokkal. Őket a világi méltóságok követték, közöttük Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczeg Anita, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Eperjes Károly színművész. Mire felértek a szentmise helyszínére, az embersereg teljesen betöltötte a Kis- és Nagysomlyó közötti helyet. Az erdélyi ferencesek nevében Orbán Szabolcs, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte, a rendalapítóhoz hasonlóan minden ferences legnagyobb ajándéka és egyben küldetése is, hogy a mennyországba, Isten közelébe segítse embertársait. Legalább egy lépéssel közelebb. Ismertette, hogy a magyarországi Pilisszántón a csíksomlyóival egy időben tartanak szentmisét.
Jakubinyi György érsek felszólalásában emlékeztetett, hogy a hagyomány szerint 449 éve gyülekeznek pünkösd szombatján Csíksomlyón annak emlékére, hogy a tolvajos-tetői csatában legyőzték János Zsigmond csapatait, és megmaradtak őseink hitében. A mai ember feladata sem lehet más, mint hogy megerősödve hitében továbbadja a megtapasztalt szeretetet ott, ahol él. Majd átadta a szót a főcelebráló Bíró László püspöknek, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökének, aki a magyarországi zarándokvonattal érkezett. „Ha valahol várnak, ott otthon vagyunk. Erdélyországban megtapasztaltuk, hogy itthon vagyunk, vár a Szűzanya” – mondta a püspök, aki megköszönte a székelyeknek a szeretetteljes fogadtatást. Kívánta, hogy újuljanak meg a családok: a házaspároknak legyen idejük egymásra, merítsenek bátorságot az élet elfogadásához.
Összekapaszkodva imádkozni
A búcsús szentmisén a keresztény tanítást, Isten igéjét a korábban Sepsiszentgyörgyön is szolgálatot teljesítő Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános közvetítette. Prédikációjában a jó Isten gondviselő jóságáról elmélkedett, akinek irgalmassága megnyilvánul a teremtésben, a megváltásban és a megszentelés művében is. A teremtés művének legbeszédesebb bizonyítéka a gyönyörű csíki táj. Az ember is puszta létével a teremtő Istennek a jóságát, irgalmasságát hirdeti. A mózesi áldást magyarázva az ünnepi szónok kifejtette: „Azt jelenti, hogy akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. Isten megáldotta a teremtésben az egész világmindenséget, benne az élővilágot, és természetesen benne engem, embert is, és azt mondta, hogy akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. S az embereken keresztül megáldotta a népeket is. A mi népünket is, és arra is azt mondta, akarom, hogy szülőföldeden élj, és még jobban élj. Ezt az áldást akarjuk magunkkal vinni, hogy betöltsük azt az életteret is, ahol mindennapjainkat éljük: a családi ház életterét, a falu, a város, az ország életterét, mert Isten áldása erre is szól. És ha jó nekünk itt, a somlyói szent hegyen összekapaszkodva imádkozni, akkor ebből erőt kell merítenünk ahhoz, hogy otthon is, családunkkal, házastársunkkal, gyermekünkkel, de falunkkal, egyházközségünkkel, egész népünkkel összekapaszkodva imádkozzunk. Isten áldását kérjük, hogy a nekünk adott életteret betöltsük, hogy ne maradjon beszegezett ház, gyermek nélküli iskola, megfogyatkozott falu és város, és főleg ne maradjon megfogyatkozott ország és szülőföld.” Csintalan László mondanivalója alátámasztására Harsányi Lajos, Wass Albert, Tompa Mihály és Tűz Tamás verseiből idézett, végezetül a székely himnusz szavaival kérte: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.”
Csángó mise: értékesek vagyunk
Mivel a csobotfalvi Szent Péter és Pál templom felújításra szorult, hat éve nem tartottak csángó szentmisét benne. Bátor Botond pálos szerzetes különös örömét fejezte ki, hogy pünkösdre, az egyház újjászületésére megnyithatta kapuit a templom, és szentmisét mutathattak be a csángó testvérekért. Náda Botond szerzetes atya, a mise celebránsa prédikációjában az apostolok által is megtapasztaltakra utalt, arra, hogy értékes emberek vagyunk. „S ha ezt tudom, akkor mosolyognom kell: jó, hogy vagyok ezen a világon. Isten akarta, hogy legyek, hogy ott, ahol vagyok, teljesítsem a küldetésemet. Nem úgy vagyunk értékesek, ahogyan ez a világ akarja nekünk mondani, hogy azért vagy értékes, mert sok pénzed, új telefonod, jó beosztásod van, sokan fölnéznek rád, szép az autód, szép a házad. Nem ettől vagy értékes. Azért vagy értékes, mert Isten megteremtett téged, és azt akarja, hogy csángó legyél, és azon a földön csángó emberként éld meg az életedet. Adj gyermekeknek életet, neveld fel őket, szeresd őket, és higgye el az a gyermek, aki a te családodban nő fel, hogy jó, hogy van ezen a világon. Ezért vagy értékes. Drága kincs. Ami nagyon fontos mindannyiatok számára: tudjátok, hogy honnan jöttetek, s hogy most mi a feladatotok. S aki segít bennetek, hogy összekulcsolt kézzel el tudjátok mondani a miatyánkot, aki segít benneteket abban, hogy megértsétek, az a legfontosabb, hogy élet legyen köztetek és bennetek, azokat segítsétek, és azokra nézzetek föl. Értékes emberek vagytok, Krisztushoz tartoztok.”
A csíksomlyói búcsú nem ért véget a szombati liturgikus programmal: több imacsoport, magánszemélyek, köztük a csángók is vállalták az éjszakai virrasztást, hogy elnyerjék a kért kegyelmeket, és a kápolnánál várták a hajnalt, hogy a hagyomány szerint megláthassák a Napba öltözött Asszonyt.
Józsa Zsuzsanna
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. szeptember 12.

Húszéves Marosvásárhely első testvértelepülési kapcsolata
Jubiláló barátság
Augusztus 31-szeptember 4. között látta vendégül a Marosvásárhelyi küldöttséget a ZA-MA Baráti Társaság, s szerveztek pörgős, színes, élménydús programot, mindezt az immár két évtizede tartó testvértelepülési kapcsolat és a második alkalommal sorra került vadpörkölt- és borfesztivál apropóján.
Visszatértek a "vitaminok"
Pénteken, szeptember 2-án vette kezdetét Zalaegerszeg város háromnapos ünnepsége, amelyen megtisztelő szerep jutott a közel 800 kilométerről érkezett küldöttség művészeinek is.
– Zalaegerszeg a köztéri szobrok és alkotások városa. Most egy olyan alkotással bővült, amely nemcsak azt bizonyítja, hogy a városban fontos a jövő generációjára való odafigyelés, de tárgyi bizonyítéka a húszéves barátságnak is. Ahogyan Farkas Ferenc Piac téri Fiatalok című bronzszobrának két hőse, a lány és a fiú között szerelem látszik kibontakozni, úgy fonódtak a két város lakosai között barátságok, erős szálak – mutatott rá köszöntő avatóbeszédében Balaicz Zoltán polgármester.
A bíróság zsúfolásig megtelt dísztermében a Domahidi kvartett Sok számos esztendők című köszöntő népdala nyitotta meg a hivatalos ünnepséget.
Vígh László országgyűlési képviselő köszöntője szerint összetartozásunk nem 20, hanem 1100 éves. Eperjes Károly színművészt idézte, aki szerint a régi Magyarország formája olyan volt, mint egy kenyér. Erről azonban Trianonban levágták a vitamint tartalmazó héját. "Köszöntöm itt a vitaminokat" – fejezte ki örömét a képviselő.
– A hivatalos kapcsolat 1996. október 22-én jött létre, dr. Gyimesi Endre akkori polgármester, valamint a néhai Fodor Imre polgármester és Orbán Dezső egykori alpolgármester kézjegyével – elevenítette fel a kezdeteket Balaicz Zoltán. Ezt követte 2000-ben a MA-ZA (Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület), majd 2003-ban a ZA-MA (Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Kör Egyesület) megalakulása. "Összeköt bennünket a közös múlt, a keresztény hit, a nemzeti hagyomány, az emberek közötti barátság, a megértés, egymás értékeinek tisztelete. Ezzel magyarázható, hogy ez a kapcsolat erős, kitartó és folyamatosan megújuló" – mondta Balaicz. Nem hagyhatta szó nélkül a 2004. december 5-i, "az akkori politikai élet által beszennyezett népszavazást" sem, melyet követően dr. Gyimesi Endre kezdeményezte, hogy a testvérváros polgárait fogadják jelképesen Egerszeg tiszteletbeli polgáraivá. Ennek eredményeként 2005 novemberében 237 vásárhelyi vehette át a díszpolgárságot bizonyító okiratot. "Egy nemzetet nem az országhatárok, hanem a szeretet, a ragaszkodás, a hűség, az összetartozás egymásba kapaszkodó kis körei tartanak össze, szellemisége tesz naggyá. Ezért csatlakozott Zalaegerszeg is ahhoz a nemzeti szolidaritási mozgalomhoz, melynek keretében székely zászlót tűztünk ki a városházára, kifejezve ezzel együttérzésünket erdélyi magyar-székely testvéreink iránt, s a zászló azóta is ott leng!" – újságolta örömmel a polgármester. De az összetartozásnak más tárgyi bizonyítékai is vannak: míg Egerszegen székely kaput állítottak, addig Vásárhelyen göcseji haranglábat; évente megszervezik a Zala megyei és a határon túli magyar területek fiataljai közötti kapcsolatokat erősítő Kárpát-medencei ifjúsági tábort, s az évtizedek alatt számos erdélyi magyar Zalában talált második otthonra.
A történelem folytatódik
A Zalaegerszegért díjas Cseh Gábor, a MA-ZA elnöke felszólalásából kiderült, a két város közötti kapcsolat az 1980-as évekig nyúlik vissza, s a kezdeti sportkapcsolatok idővel önkormányzati, politikai, kulturális és oktatási intézmények közötti együttműködéssé bővültek. "A jó testvéri kapcsolatot azonban igazán élővé a barátság, az emberi érzések, az emberi kapcsolatok teszik. Ezért alapítottuk 2000-ben a MA-ZA Baráti Kör Egyesületet", mutatott rá a felszólaló. Az azóta épülő szimbolikus hídnak pedig a két évtized történései az alappillérei: számos zalai képzőművész mutatkozott be Vásárhelyen, illetve vásárhelyi Egerszegen, de kitűnő kapcsolat működik a Zalai Táncegyüttes és a Maros Művészegyüttes között, illetve a Látó és a Pannon Tükör folyóiratok szerkesztősége között. Sportvonalon ifjúsági, serdülő és felnőtt labdarúgók találkoznak különböző tornákon. A barátság tárgyi bizonyítékokkal is rendelkezik: három köztéri alkotást helyeztek el Egerszegen: a Béke téren a vásárhelyi RMDSZ állíttatott kopjafát; a Vizsla parkban a Barátság kapuját; míg Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából a Dózsa-parkban Wass-mellszobrot avattak. Zalaegerszegnek három Pro Urbe-kitüntetettje van: Józsi György, a Zala megyei labdarúgó-szövetség elnöke, dr. Gyimesi Endre és dr. Hóbor Erzsébet, a ZA- MA Baráti Társaság örökös tiszteletbeli elnöke. "Maros-vásárhely és Zalaegerszeg testvérkapcsolata már történelem. De ez a történelem folytatódik" – fogalmazott az elnök.
A testvértelepülési szerződést aláíró dr. Gyimesi Endre elmondta, Zalaegerszeg volt Vásárhely első magyarországi testvérvárosa. "Örömmel tölt el, hogy országgyűlési képviselőként 2010-ben szavazatommal én is letehettem a voksot a határon túli magyarok teljes jogú állampolgársága mellett", húzta alá felszólalásában az egykori polgármester, aki a nemrég elhunyt Fodor Imrével 20 évig őszinte barátságot ápolt.
Az eseményen jelen levő s a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban a testvértelepülési kapcsolatok ápolásáért felelő Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója szerint mi, vásárhelyiek, a gyökerekhez való visszatérés lehetőségét adjuk Zalaegerszegnek. Reményét fejezte ki, hogy ezután a hivatalos kapcsolat is új erőre kap, majd a 400 éves szabad királyi városi rangot jelképező plakettet és jelvényt adott át Balaicz Zoltánnak, dr. Gyimesi Endrének, Orbán Dezsőnek és Cseh Gábornak. Orbán Dezső szerint az egerszegi kapcsolat nemcsak az első, hanem a legértékesebb, legsokszínűbb és leginkább életszerű is. Köszönetképpen Balaicz Zoltán a 20 éves jubileum előtt tisztelgő emléklapot adott át Csegzi Sándornak és Cseh Gábornak, a vásárhelyiek pedig Czirjék Lajos festményével és Duha László fafaragó munkájával kedveskedtek a házigazdáknak. Záró-momentumként a Domahidi lányok az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga? című, saját feldolgozású népéneket adták elő.
Hármas tárlat a Zsinagógában
A zalaegerszegi vadpörkölt- és borfesztivál részeként az erdélyi tájakat megelevenítő festményekből, az örmény és a magyar népi motívumokat feldolgozó faragványokból, illetve a 20 éves testvérvárosi kapcsolat sajtóvisszhangjának anyagából Jubileum címmel hármas tárlat nyílt pénteken a kiállító- és hangversenyteremmé átalakított zsinagógában. Nemes László Marosvásárhelyi származású, immár 30 éve Egerszegen lakó festőművész méltatásában a szülőföldtől való elszakadás fájdalmát, de a szülőföldjétől 800 kilométerre talált segítő kezek örömét emelte ki.
Három nagy vidék – a Mezőség, Kalotaszeg, a Homoród mente – lenyűgöző falusi tájai elevenednek megCzirjék Lajos 25 festményén. A falu világát megörökítő olajfestmények az ezeken a vidékeken az utóbbi két- három évben szervezett festőtáborok "termései". A munkákat az anyaországi közönség már láthatta Budapesten, Baján, a művész azonban első alkalommal járt most Egerszegen.
A szemközti falon az örmény gyökerekkel is rendelkező Duha László 54 alkotása tekinthető meg. 43 plakett az örmény művészetből vett motívumokat tartalmaz. "Az örmény kódexszél-illusztrációkból megőrzöm a tipikus örmény motívumokat, amelyeket más, az örmény művészetre jellemző elemekkel egészítek ki" – avat be az alkotás titkaiba a szakmáját tekintve egészségügyi asszisztens autodidakta művész. Így elevenedik meg a hárpia, vagyis a női fejet viselő madár, az örök szerelmet szimbolizáló, nyakukat egymásba fonó madarak, az örmények megélhetését jelképező gránátalma, az erőt jelképező stilizált oroszlán, a páva – a büszkeség jelképe, mindezeket nem tudni honnan induló, majd hol végződő indák fonnak körbe.
A tizenegy magyar népi motívumokat feldolgozó plaketten szintén jelen van az életfát jelképező indamotívum. A Maros, Hargita, Kovászna megyei motívumrendszerekből egyénileg összekombinált plaketteken visszaköszön a margaréta, a tulipán, a szegfű, a búzavirág, a nap, a rozetta.
A két tárlatrész között középen, mintegy összekötő kapocsként várja a látogatókat az az összeállítás, amely a testvérvárosi kapcsolat és a baráti társaság két évtizedes tevékenysége során szervezett különböző események plakátjait, valamint a Marosvásárhelyi és zalaegerszegi sajtóban megjelent írásokat öleli fel.
A rendezvény létrejöttét a Bethlen Gábor Alapítvány támogatta.
Vásárhely címere az első
Mind a 14 testvérváros címerével gazdagodik jövőre a városháza előtti tér, mondta Balaicz Zoltán polgármester, a jubiláló ünnepségsorozat részeként szervezett címeravatón. Zalaegerszeg címere mellett az idén Marosvásárhely címere kapott helyet, s róluk ünnepélyes keretek között leplezték le a magyar, illetve a székely zászlót. "Két város, de egy nagy szív vagyunk. A címer pedig örökre hirdetni fogja barátságunkat" – fogalmazta meg Cseh Gábor.
Színes kavalkád a borutcán
Zalaegerszeg városának vezetői, Marosvásárhely és Barót testvérvárosok delegációi, a helyi méz- és borlovagrendek képviselői, a zalai 47-es Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület honvédei, fúvósok, mazsorettek, vadászok, erdészek, néptáncosok és népzenészek alkotta színes menet vonult végig pénteken délután Zalaegerszeg borutcává átalakult főutcáján. A II. vadpörköltfesztivált a köszöntőbeszédek elhangzása után a zalai 47-es Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület díszsortüze nyitotta meg hivatalosan. A másnapi, szombati vadpörköltfőző versenyre 72 csapat iratkozott fel, erről a pénteken megjelent riportban számoltunk be.
Nélküled…
Az ünnepség következő mozzanataként a Domahidi kvartett – Zsuzsa (21), Kata (19), Sára (15) és Anna (10) – a hangversenyteremben lépett fel, felejthetetlenné téve a 20 éves jubileumot. A mezőbergenyei lányok Domenico Gallo-, Mozart- és Bach-műveket adtak elő. Ezután népi alkotásokat játszottak. Az Én Istenem című régi székely himnusz és egy Balassi-feldolgozás után Kata, majd Sára csodálatos hangja töltötte be a termet. A szépszámú hallgatóság valósággal megbabonázva hallgatta a lányok tiszta, szívbe markoló előadását, s azt, amikor a két nappal később 10. életévét betöltő Anna kristálytiszta hangján felcsendült a Nélküled című dal. Nem is próbálta senki sem visszatartani a meghatódottság könnyeit, aztán a ráadásként újra előadott dal éneklésébe már a közönség is bekapcsolódott.
– Nagy élmény volt számunkra ez a fellépés, hiszen most muzsikáltunk, énekeltünk közönség előtt úgy, hogy csak mi töltjük ki az egész estés műsort – osztotta meg élményét Domahidi Zsuzsa.
Nagy Annamária
Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998